Rég szemeztem már ezzel a könyvvel, Gabó barátom sokat noszogatott, és Rozsnyai János is számtalanszor emlegette az írót, aztán az olvasótalálkozó kapcsán még inkább úgy éreztem, el kell olvasnom.
Lenyűgöző élmény volt.
Trux Béla: A templomos lovag - Akkon-I.
(Fülszöveg)
Szerelem, kaland, romantika, boszorkányság, alkímia... Ezernyi érzelem, szín, illat és hang kavarog és egyesül hiteles korrajzzá ebben a monumentális ívű történelmi regényben, mely egy ármányosan kitervelt szerelmi gyilkosság árnyékában kezdődik. A romantikus dráma és a lovagi élet izgalmas hétköznapjai mintha filmvásznon bontakoznának ki korhű részletességgel a káprázatosan gazdag, váratlan fordulatokkal teli történetben. A regény a kisnemesi származású, de királyi jellemű Tristan von Zorn lovag viszontagságos életét, egyszersmind a kereszteshadjáratok korának sötét alkonyát varázsolja elénk meghökkentő elevenséggel. Tragikus végű szerelmi kalandja után Tristan a Templom rendjéhez menekül, s így akaratlanul részese lesz a késő lovagkor legmegrázóbb eseményeinek: Tripolisz ostromának és a Szentföld elleni végső mameluk hadjárat előkészületeinek. És amikor Tristant a történelem vihara a keresztesekhez csatlakozó kalandorok akkoni vérengzése idején félholtan a porba sújtja, egy kivételes képességekkel megáldott gyógyító lány és egy új szerelem visszahozza az életbe. Igaz, csak azért, hogy újra találkozhasson a templomosok számára tiltott nagy szenvedéllyel, és felkészülhessen a végső nagy kalandra, mely a második kötet (Tristan utolsó háborúja - Akkon-II.) lapjain bontakozik ki.Kiadó:ABA KÖNYVKIADÓ
Kiadás éve:2012
Oldalak száma:652
ISBN:9786155033643
Történet
A XIII. század végén a germán kisnemes Tristan von Zorn igazgatja területeit, apró-cseprő ügyeit intézi, szórakozásképpen vadászni jár. Az igazi izgalmat Susanne, a szomszéd nemes gyönyörű fiatal lányának felbukkanása jelenti. Tristan fülig beleszeret a tüzes nemeslányba, titkos légyottokra igyekszik, és elveszíti a józan eszét.
Ám Suzanne nem az a naiva akinek mutatja magát, dörzsölt, megfontolt és rafinált nőszemély, aki nem véletlenül csavarta az ujja köré a hősszerelmes fiatalembert.
Tristan minden gyanakodás nélkül dől be a trükknek, bábként teszi amit elvárnak tőle, és egy szempillantás alatt dől össze az élete.
Nem lát más kiutat, mint a Templomnak adni minden földi javát, hisz így megóvják birtokait és az ott élőket, maga pedig a Szentföldre indul és Templomos lovaggá válik, hogy bűnbocsánatot nyerjen.
A történet a továbbiakban főként Akkonban játszódik, a rend felépítését megismerve járjuk a ranglétrát Tristannal, és testközelből figyeljük Tripolisz ostromát és a századforduló-környéki eseményeket, az Outremer működését és a kor politikáját.
Szerintem:Csodálatos, alapos, magával ragadó könyv.
A nyelvezete csodálatos, imádom a szépen faragott, cizellált mondatokat. Sőt, ha komolyabb könyveket olvasok el is várom.
A hétköznapi, egyszerű, utcai nyelv teljesen megfelel a bugyuta romantikus, úgy nevezett strandkönyvekhez, de a történelmi regényekhez nem.
Az elején komolyan elcsodálkoztam, hisz teljesen más volt, mint amire számítottam: véres, harcos, csatákkal teli történet helyett egy kedves, romantikus, szinte csöpögősen szerelmetes bevezetésbe csöppentem. Meglepődve, kicsit szemöldök-húzogatva olvastam az első fejezetet, aztán egyszer csak egy pillanat alatt hihetetlenül izgalmas és letehetetlen történetbe csusszantam Susanne kastélyának rejtekfolyosóján keresztül.
Az elképesztően kidolgozott történelmi részek egészen lenyűgöztek. Az író olyan alapossággal ír, hogy meg kell mondjam, nem csoda, hogy ennyi ideig íródott ez a történet.
DE ezek nem szárazak, nem unalmasak, egyszerűen körülölelik a szereplőket, akiknek bizony kijut úgy a véres akcióból, mint a forró szerelemből.
+megjegyezném, hogy a borító nekem akkor is egyik kedvencem, állati dögös, figyelemfelkeltő és illik a könyvhöz. Szeretem.
Enzot olyan intenzíven, annyira szívből gyűlöltem, mint kevés karaktert könyvélményeimben. Egyszerűen végig drukkoltam, hogy valaki ölje már meg végre. Felugrott a pulzusom, mikor újra és újra odapofátlankodott a lapokra. Hogy ennyire heves érzelmeket váltott ki, azt hiszem, egyértelműen mutatja, mennyire kiváló író Trux Béla.
Nagyon kedveltem Raoult, őszintén izgultam érte a tripoliszi csatánál, zseniálisan eltalált figura, a csatajelenet hihetetlenül tele van élettel, pezseg, s bár nem kimondottan rajongok a véres ütközetekért, egyszerűen nem lehetett átlapozni, de félretenni se. Elképesztően izgalmas volt, s annak ellenére drukkoltam a városnak és védőinek, hogy pontosan tudtam, a város a végén elesik.
Amalrich, a forrófejű herceg nagyon szerethető. Örülök, hogy követhettük őt, amint a vezetők közt a politika színterén igyekszik megvédeni Akkont. Meglepően bölcs és előrelátó, kiváló vezetővé válhatna.
Nagyon szerettem Kaláun-t. Igazi élmény az ellenfél gondolatait is látni. A szultán megfontolt, és döntéseit el kell ismerjem. Bár nem akar a vérszomjas, lázongó tanácsosoknak engedni, de az események rákényszerítik.
Miután megismertük az Outremer, a fehér ember gondolatait, előítéleteit, beleláthattunk a mameluk vezető fejébe, a keresztény értékek mellett az iszlám működésébe is bekukkantottunk. Igazán élveztem ezeket a részeket.
De az igazi teológiai, filozófiai vita később érkezett. Adlin egy teljesen más világnézetet hozott Tristan életébe, aki teljesen megbotránkozva vitázik a bűnös, pogány, mégis vonzó módon misztikus varázslólánnyal. Párbeszédeik elgondolkodtatóak, két világ ütközik össze benne.
Tristan végső döntésével bár nem tudtam azonosulni elvakult hitéhez, az igazi templomos lovaghoz nem is illett volna bármi más.
A könyv egy monumentális alkotás, és nem a 650 oldalra célzok ezzel. Őrületes mennyiségű kutatás, rengeteg munka van mögötte és ez minden egyes szóból érződik. Egy egész világot, vallásokat mutat be, a csatajelenet, de valójában minden harci jelenet annyira izgalmas és magával ragadó, hogy szinte az olvasó is elhajol a csapás elől. (Raoulnak hangosan drukkoltam olvasás közben, amikor a tengerparton küzdött a lovassal.)Rengeteg szál marad nyitva, erősen érezni, hogy a folytatás is elengedhetetlen, de Béla maga mondta, hogy ő nem sorozatot írt, hanem egy történetet, amit el kellett darabolni, hogy ki lehessen adni.
A borító azon felül hogy igazán dögös, a gondolataiba (esetleg imába) mélyedő harcos figurája remekül illik a történethez.
Szemszög: E/3
Kedvenc szerepők:
* Raoul
* Bertrand
Utáltam szereplők:
* Enzo (de nagyon)
Kedvenc rész:
*A tripoliszi csata
Nehezebben csúszott rész:
* Az Outremer és az Ordo hosszas bemutatása
Értékelésem pontokban:
9/10
Nagyszerű Könyv (NK)
