Elsőként a Hepibörszdéj-jel találkoztam az írónőtől.
Zseniális. Kedvenc könyv lett, az utolsó betűig csüngtem a szavakon.
Aztán az Incognito mellett döntöttem másodikként.
Így most visszafelé haladok a könyvein.
Nagyjából sejtettem, mire számíthatok, hiszen itt-ott már összefutottam vele, és egy kedves ismerősön olvasta. Ami meglepett, hogy neki nem tetszett. Aztán úgy döntöttem, mivel ő férfi, és ez egy abszolút nőinek titulált kötet, mégis mindenképpen nekifutok.
Olvastam, olvastam, olvastam, és észrevétlenül fogytak a lapok...
Zseniális. Kedvenc könyv lett, az utolsó betűig csüngtem a szavakon.
Aztán az Incognito mellett döntöttem másodikként.
Így most visszafelé haladok a könyvein.
Nagyjából sejtettem, mire számíthatok, hiszen itt-ott már összefutottam vele, és egy kedves ismerősön olvasta. Ami meglepett, hogy neki nem tetszett. Aztán úgy döntöttem, mivel ő férfi, és ez egy abszolút nőinek titulált kötet, mégis mindenképpen nekifutok.
Olvastam, olvastam, olvastam, és észrevétlenül fogytak a lapok...
Ferenczik Adrienne: Incognito
(Fülszöveg)
(Fülszöveg)
Ferenczik Adrienne, a Nyíregyházi Televízió szerkesztő-riportere antológiákban megjelent novellái után tavaly Napfényes Riviéra címmel „romantikus” regénnyel lepte meg olvasóit. Második regényéből nyilvánvaló, hogy a szerző tudatosan viszi bele olvasóit a sivár, érzelemszegény hétköznapokba. Ferenczik Adrienne a modern középosztálybeli házasság válságát vizsgálja szórakoztatóan, de egy vérbeli riporter éles szemével.
Az Incognito egy tóparti szálloda az osztrák határ mentén, amely különleges hangulatával tökéletes helyszín arra, hogy három különböző korú hölgy egy éjszaka lelkileg egymásra találjon. Egyikük elhunyt férjét siratja, másikuk azért jött ide, hogy végre eldöntse, ki-lép-e a házasságából, a legfiatalabb pedig szerelmi csalódásában öngyilkosságra készül.
Mindannyiuknak oka van a keserűségre, s ha másként is látják saját párkapcsolatukat, az Incognito bárjában kiderül, hogy a sokévnyi korkülönbség és az egymástól eltérő problémáik dacára sokkal több bennük a közös, mint amennyit a fantázia felölelni képes. Mármint az olvasói fantázia, mert az írónő képzelőereje lenyűgöző, és a legrafináltabb fantasy-szerzőket megszégyenítően bizarr, mégis teljesen hiteles történetet tár elénk a női lélek kimeríthetetlen gazdagságának bizonyságaként.
Mindannyiuknak oka van a keserűségre, s ha másként is látják saját párkapcsolatukat, az Incognito bárjában kiderül, hogy a sokévnyi korkülönbség és az egymástól eltérő problémáik dacára sokkal több bennük a közös, mint amennyit a fantázia felölelni képes. Mármint az olvasói fantázia, mert az írónő képzelőereje lenyűgöző, és a legrafináltabb fantasy-szerzőket megszégyenítően bizarr, mégis teljesen hiteles történetet tár elénk a női lélek kimeríthetetlen gazdagságának bizonyságaként.- Kiadó: Atlantic Press, Budapest, 2013
- Oldalszám: 384
- ISBN: 9786155332203
Történet:
Az Incognito egy jó hírű szálloda az osztrák határ mellett, itt találkozik három idegen:
Szandra az ifjú, alig húszéves fiatal nő, aki szerelmi csalódása után úgy érzi, nincs miért élnie, kivesz egy szobát, és azt tervezi, a puha ágyba bújva lenyeli majd a doboznyi gyógyszert. Ezzel minden gondját meg is oldja majd.
Szandra az ifjú, alig húszéves fiatal nő, aki szerelmi csalódása után úgy érzi, nincs miért élnie, kivesz egy szobát, és azt tervezi, a puha ágyba bújva lenyeli majd a doboznyi gyógyszert. Ezzel minden gondját meg is oldja majd.
Lexi a harmincas nő, aki zsarnok férje miatt úgy érzi, hogy egy kicsit el kell menekülnie, ezért egy osztálytalálkozóra hivatkozva megy az Inkognitóba, hogy átgondolja, van-e értelme még a kapcsolatának.
Alexandra az idősödő asszony megözvegyült, férje sírját látogatja meg. Az ő élete révben van, azt csinálja amit szeret. Elismert divattervező, keményen megdolgozott érte, de tudja, hol a helye a világban.
A véletlen hozza őket össze a bárban, beszélgetésbe keverednek, lassan megnyílnak gondjaikkal egymás felé.
SZERINTEM...
Sokan sok félét írtak, mondtak a könyvről, én most mindezektől elvonatkoztatnék és azt mondanám el, én hogyan látom a történetet.
Szerintem Alexandra, Lexi és Szandra a nők különböző életciklusait mutatják sokkal inkább, mint valós személyek próbálnának lenni. Jelképek ők, és remekül sikerültek.
Szandra még a világ végét látja a szakításban, azt hiszi véget ért az élete, amikor az erősen irányító alkatú párja őt késznek nyilvánítva másik projektet talál és kidobja. Nem különleges Szandra esete, a ribizli jelképesen fejre állítja a világát. Lehetne ez a rohadt ribizli akár az a hülye kutya is, a lényeg, hogy közvetve apja halálát okozza, s gyermekként saját magát vádolja, s ezen nem segít az anyja sem. Anyja viselkedése is igazán tipikus, számtalan ilyet látni, ha az ember nyitott szemmel jár. Azt gondolja: "annak a gyereknek apa kell", s így kerül a házhoz Gyuri. Pedig lehet hogy a törődés többet segített volna a lánynak.
Szerintem Alexandra, Lexi és Szandra a nők különböző életciklusait mutatják sokkal inkább, mint valós személyek próbálnának lenni. Jelképek ők, és remekül sikerültek.
Szandra még a világ végét látja a szakításban, azt hiszi véget ért az élete, amikor az erősen irányító alkatú párja őt késznek nyilvánítva másik projektet talál és kidobja. Nem különleges Szandra esete, a ribizli jelképesen fejre állítja a világát. Lehetne ez a rohadt ribizli akár az a hülye kutya is, a lényeg, hogy közvetve apja halálát okozza, s gyermekként saját magát vádolja, s ezen nem segít az anyja sem. Anyja viselkedése is igazán tipikus, számtalan ilyet látni, ha az ember nyitott szemmel jár. Azt gondolja: "annak a gyereknek apa kell", s így kerül a házhoz Gyuri. Pedig lehet hogy a törődés többet segített volna a lánynak.
Lexi volt a legkevésbé szimpatikus. Én, aki korábbi párom első agresszív mozdulatára szedtem a sátorfámat, nehezen tudtam felfogni, hogy ilyen szintű zsarnokságot, pofonokat hogy tűr valaki csendesen. Féltem, tényleg beadja a derekát férje újabb parancsának.
A kérdezés nélküli ajándékok, ami valójában sokkal inkább parancsok, Lexi jellemének teljes elnyomása, döbbenetes volt.
Valahol olvastam egy értékelésben, hogy a házimunka miatt rinyál. Teljesen elcsodálkoztam. Vajon ugyanazt a könyvet olvastuk?
A kérdezés nélküli ajándékok, ami valójában sokkal inkább parancsok, Lexi jellemének teljes elnyomása, döbbenetes volt.
Valahol olvastam egy értékelésben, hogy a házimunka miatt rinyál. Teljesen elcsodálkoztam. Vajon ugyanazt a könyvet olvastuk?
A harmadik nő Alexandra a bölcs, érett, hatalmas élettapasztalattal rendelkező nyugodt, higgadt asszony. Ő volt számomra a legszimpatikusabb. Az ő életének mozzanatait szívtam magamba. A jelképeit, elszórt morzsáit alaposan megfigyeltem, és ezeknek végül hasznát vettem a végén, mikor a történet egy nagy egésszé állt össze.
Ugyanígy a történetben feltűnő férfiak is inkább a különböző férfitípusokat állítják elénk.
Megjelenik Unalmas, Uralkodó és Zsarnok is, persze eltúlzottak kissé, de valljuk be, mind ismerünk ilyen karaktereket, az írónő annyira jól illusztrálja őket, hogy rögtön arcot tudtam hozzájuk társítani. (Az undorító nevelőapa annyira jól sikerült, hogy legszívesebben kasztrálná az ember olvasás közben.)
A felmerülő problémák életszerűek.
Voltam már Szandra, 19 évesen szakítottam én is egy három és fél éves kapcsolattal, jegyesség, miegymás, s akkor én is úgy láttam, hogy soha többet másik férfit nem akarok /tudok keríteni. (persze nem akartam öngyilkos lenni, és nem éreztem világvégét, de el tudom képzelni, hogy egy kevésbé határozott, erős embernek az ő múltjával megfordul a fejében)
Most harmincasként, körülöttem széthulló, vagy széthullóban lévő kapcsolatok között sok Lexit látok, olyanokat, akik mérlegelik a kapcsolatukat: egyik oldalra a pozitív, másikra a negatív dolgokat téve. Vajon maradjunk együtt és marjuk egymást, vagy váljunk el szépen?
A történet egyszerűen visz magával.
Ahogy fogynak a koktélok, (mimosa, metropolitan és montana) egyre közelebbről megismerjük hármukat.
Először a liftbe beszállva fogalmazódott meg bennem egy furcsa gyanú, amit nem tudtam elhessegetni, addig csak sodródtam a történettel.
A könyv végén zseniális a fordulat, remekül szerkesztve összeáll a sok morzsa, és egy kiváló egész lesz belőle.
Imádtam.
Megjelenik Unalmas, Uralkodó és Zsarnok is, persze eltúlzottak kissé, de valljuk be, mind ismerünk ilyen karaktereket, az írónő annyira jól illusztrálja őket, hogy rögtön arcot tudtam hozzájuk társítani. (Az undorító nevelőapa annyira jól sikerült, hogy legszívesebben kasztrálná az ember olvasás közben.)
A felmerülő problémák életszerűek.
Voltam már Szandra, 19 évesen szakítottam én is egy három és fél éves kapcsolattal, jegyesség, miegymás, s akkor én is úgy láttam, hogy soha többet másik férfit nem akarok /tudok keríteni. (persze nem akartam öngyilkos lenni, és nem éreztem világvégét, de el tudom képzelni, hogy egy kevésbé határozott, erős embernek az ő múltjával megfordul a fejében)
Most harmincasként, körülöttem széthulló, vagy széthullóban lévő kapcsolatok között sok Lexit látok, olyanokat, akik mérlegelik a kapcsolatukat: egyik oldalra a pozitív, másikra a negatív dolgokat téve. Vajon maradjunk együtt és marjuk egymást, vagy váljunk el szépen?
A történet egyszerűen visz magával.
Ahogy fogynak a koktélok, (mimosa, metropolitan és montana) egyre közelebbről megismerjük hármukat.
Először a liftbe beszállva fogalmazódott meg bennem egy furcsa gyanú, amit nem tudtam elhessegetni, addig csak sodródtam a történettel.
A könyv végén zseniális a fordulat, remekül szerkesztve összeáll a sok morzsa, és egy kiváló egész lesz belőle.
Imádtam.
Szemszög: E/3
*Szandra
*Lexi
*Alexandra
*Szandra
*Lexi
*Alexandra
Kedvenc szerepők:
* Alexandra
* Alexandra
Utáltam szereplők:
*Patrik, Gyuri
*Patrik, Gyuri
Kedvenc rész:
*az osztrák falu
Idegesítő rész:
*Patrik balhéi, Gyuri
*az osztrák falu
Idegesítő rész:
*Patrik balhéi, Gyuri
Értékelésem pontokban:
9/10
Nagyszerű Könyv (NK)
9/10
Nagyszerű Könyv (NK)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése