Kapa Mátyás: Izzik a parázs

Amikor megjelent Kapa Mátyás új regénye, tudtam, hogy el kell olvassam, hisz az előzőt, az Árnyak Bizánc felett címűt is imádtam. Lelkesen vetettem bele magam, és nem is kellett csalódnom. Ha lehet, az Izzik a parázs még jobban sikerült, bár egészen biztos, hogy az olvasással fellángoló nemzeti érzés plusz fűszere a történetnek.

Kapa Mátyás
Izzik ​a parázs

Cegléd regénye

A ​​romantikus történelmi kalandregény a 19. századi Magyarországra kalauzolja el az olvasót. Dicső kor, sok izgalommal és megannyi kérdéssel. Ki és miért gyújtja fel Cegléd városát? Mire juthat egy árván maradt fiú ezekben az években? Megtalálhatja-e a boldogulását a becsületes, dolgos magyar ember egy forrongó világban? Hogyan lesz a forradalomból szabadságharc, kik és miért ragadnak fegyvert a magyar haza védelmében? Kihunyt-e a lázadás parazsa a világosi fegyverletétel után? Meg lehet-e törni a szabadság eszméjében hívőket száműzetéssel, várfogsággal? Hogyan lehet az emigrációban élő Kossuth Lajost országgyűlési képviselővé választani a Habsburg Monarchiában?

A reformkortól a forradalmon, az önkényuralmon és a kiegyezésen át a „boldog békeidők” kezdetéig ívelő regényben egy magyar kisváros, Cegléd történetét, és az ott élő emberek kalanddal, küzdelmekkel, romantikával, bánattal és örömmel fűszerezett hétköznapjait követhetjük nyomon. És közben Vilmos, a vékony, sötét hajú, sötét szemű, csibésztekintetű árva fiúcska is felcseperedik, és rálel mindarra, ami az életben fontos…

Historycum, 2016
350 oldal, keménytáblás 

ISBN: 9786158036184

Történetünk az árva kisfiú, Szűcs Vilmos életét követve bontakozik ki előttünk.
Még aprócska 12 éves, a szüleit elvitte a kolerajárvány, és egy idősödő özvegyasszony Margit néni nevelgeti.

Vele járunk a főtéren, ahol szem és fültanúi leszünk a rosszéletű Tóth Klára megvesszőzésének, és ezzel már el is sodor bennünket az események árja, hisz emiatt az ominózus megszégyenítés miatt borítja lángba a lány szeretője a várost, emiatt ég le a fél várossal együtt a református templom, amit Nánási Szabó Károly lelkész töretlen hittel próbál újraépíttetni.

Vilmosunk mindig ott van a nagy eseményeknél, vagy azok valamilyen módon mindig befolyásolják az életét (például a nagy budai árvíz Sárán keresztül) s közben szépen felcseperedik amint országunk történelmének egyik meghatározó korszaka, az 1848-49-es szabadságharc és a kiegyezés zajlik körülötte.
Az ő élete egészen hétköznapi, keményen dolgozik, szorgalmas, őszinte, megbízható, így a jólelkű emberek szívesen segítik, munkával látják el, szerelmes lesz, megházasodik, gyermeke születik. 

Talán épp ez a része hiányzik a nagy történelmi eseményeknek a történelem órákról. Vajon hogyan élik meg az átlagemberek, vagy akár azok, akik másokért felelnek, ők hogyan éreznek, miközben a világukat felfordító események körülöttük zajlanak. Hisz rengeteget olvasunk Kossuthról, s minden lehetséges apróságot felkutatunk a szabadságharc eseményeiről, de azt ritkán láthatjuk, hogy az egyszerű, hétköznapi ember mit tett, mit tehetett, hogyan érzett, hogyan lángolt a hazáért és mekkorát csalódott, amikor a remények szertefoszlottak, hogyan élte meg a kiegyezés amolyan szemethunyós megengedését.

Be-bepillantunk Nánási Szabó Károly református lelkész és Bobory Károly plébánoshoz is, így láthatjuk amint a két felekezet vezetői egymást segítve az embereket támogatják, mindketten hihetetlenül szimpatikus figurái a történetnek, érzékenyen érintettek hát a velük történt események, a retorzió.

A kötet elején, még a milliószor tanult, hallott és évente megünnepelt események ellenére is lelkesen faltam a sorokat, aztán ez a császári csapatok térnyerésével egy folyamatos aggódássá, majd felháborodássá változott bennem, aztán azt hiszem, valamiféle csendes belenyugvássá, és úgy érzem, talán az akkori emberek lelkében is valami ilyesmi játszódhatott le.

A történet 1834-ben indul, az említett tűzvésszel, és a hosszas, hatalmas költségű templomépítés kezdetével, és egyfajta keretként az 1881-es színházavatással zárul, amelyen éppen a Bánk Bánt játsszák. 

Az író remekül, szinte filmszerűen forgatja az eseményeket, elindulunk Vilmossal, aztán ő otthagy minket valaki másnál, s vele sodródunk tovább. Folyamatosan érdekes, izgalmas a történet, pontosan annyira érdekelnek a személyes szálak, mint a körülöttünk zajló történelmi események.

A függelékben történelmi dokumentumok és a szereplő történelmi személyeket röviden bemutató gyűjtemény is található.

Cegléd talán a legjobb választás volt, hogy otthont adjon a történetnek, már Rákóczi idején is a szabadság mellé állt a város, és Kossuth Lajost is hatalmas lelkesedéssel fogadták, remek vezető alakjai képesek voltak összefogni az embereket.

Szívből ajánlom a kötetet, sőt, néhány év múlva a lányom kezébe fogom adni, hogy a szabadságharcot egy kicsit alaposabban, kissé más szemszögből is megismerhesse. Egészen odáig megyek, hogy az iskolai történelem órák kiegészítő olvasmányaként is el tudnám képzelni, hisz hazánk történetének egyik legmeghatározóbb időszakát olyan szép kereken öleli át, s közben nem válik száraz történelmi tények gyűjtőjévé.

Olvasatos, érdekes, a történelmi eseményeket hűen ábrázoló, gyönyörűen megírt könyv ez, nem egyszer felejtettem benne magam Nánási Szabó Károly, vagy épp Szűcs Vilmos otthonában.

A könyv gyönyörű, keményborítós kiadásban jelent meg a Historycum kiadónál.

Hadd zárjam a főszereplő, Szűcs Vilmos szavaival:
"Tudod, fiam, mindannyian világraszóló események tanúi, néha részesei vagyunk. Sok kis ember egyéni sorsából áll össze a nagy történelem. Ha így vesszük, persze apró tettekkel, mind kivesszük részünket a történelem alakításából."


10/10
Abszolút Favorit (AF)