2017. szeptember 20., szerda

Izolde Johannsen: Gránátok ​a becsületért (A Birodalom tengeri bástyái 2.)

Az írónő több írásával találkoztam már, többek között a Kárhozat éjjele sorozatával (az első részről itt írtam), és a  Birodalom tengeri bástyái első részével, a birodalmi kalóz és az Admiral Graf Spee történetéről itt írtam. Igazán szeretem a történeteit, az alapos történelmi informáltság, olvasottság, a rengeteg alapos kutatás és ismeret hitelessé teszi a remek karaktereket és a pörgős, izgalmas eseményeket.
Természetesen a Birodalom tengeri bástyái második része se okozott csalódást.

Izolde Johannsen
Gránátok ​a becsületért (A Birodalom tengeri bástyái 2.)
Bismarck. A birodalmi zászlóshajó tündöklése és bukása

1940 tavasza…
Az Admiral Graf Spee páncéloshajó tisztjei titkos szervezetek és segítőkész németbarát argentin családok közreműködésével egymás után hazaszöknek és újra szolgálatba állnak. Az elpusztult zászlóshajó megüresedett helyét egy alvó óriás veszi át.

A Bismarck, a Nagynémet Birodalom új büszkesége. Az épülő csatahajó az olvasó szeme láttára elevenedik meg hogy az istenek játékszereként egy eposzi küzdelem részese legyen. Günther Lütjens tengernagy, a flottaparancsnok, Ernst Lindemann sorhajókapitány, Paul Ascher fregattkapitány és báró Burkard von Müllenheim-Rechberg sorhajóhadnagy sorsa fonódik egybe, amikor a nagyszerű hadihajó elindul első útjára…

Underground
Budapest, 2017
450 oldal
ISBN: 9789631284737



Háttér:
A Bismarck csatahajó a német hadiflotta büszkesége volt, melyet az I. világháborút lezáró békeszerződések passzusait figyelmen kívül hagyva építettek meg, titokban, és az Európában valaha megépült legnagyobb csatahajók voltak.
1936. július 1-én kezdték el építeni, és 1939. február 14-én bocsátottál vízre. Testvérhajójával együtt a Harmadik Birodalom tengeri hatalmának kiteljesítésére születtek, ám igen rövid és tragikus pályafutásuk volt. 
Méretein és hadi erején túl technikai szempontból is igen korszerű hajónak számított, annak ellenére hogy lokátora nem, csak távmérője volt. A Bismarck feladata az lett volna, hogy kísérő hajójával a Prinz Eugennel-nel kiszökve az Atlanti-óceánra a szorongatott Egyesült Királyság tengeri utánpótlási vonalait vágja el, az amerikai konvojokat süllyessze el. Lütjens tengernaggyal a fedélzetén 1941. május 18-án indult el a két hajó elindult, de felfedezték őket és rövid hajtóvadászat után, amiben szinte a fél brit flotta részt vett, végül a Bismarckot május 27-én heves harcban elsüllyesztették.
1989-ben derült csak fény arra, hogy a hajót a saját legénysége süllyesztette el. 
A helyszínt haditengerészeti temetőnek nyilvánították...

TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1939 febr.14.
Vízkiszorítás: 41.700 t (üresen); 50.900 t (harckészen)
Sebesség: 29 csomó (53,7 km/h)
Személyzet: 2092 fő
Hajtómű: három csavartengelyes, Diesel-motorok
Hatótávolság: 15 000 km
Hossz: 251,0 m
Szélesség: 36,0 m
Merülés: 10,2 m

Günther Lütjens tengernagy
Ernst Lindemann sorhajókapitány
A monumentális csatahajó története érezhetően az írónő monumentális munkájával kerülhetett a kezembe.
Egyszerűen lenyűgöz Izolde Johanssen alapossága, az apró részletek, amitől szinte érzem a tengeribetegséget és látom a fölöttünk zúgó vadászgépet orromban a sós tengervíz és a puskapor illata.
Együtt izgulhattam a legénységgel az indulás előtti utolsó pillanatokban és végignézhettem a drámát, ahogyan kétezer ember vesztette életét 9 nappal ezután.
A történet drámai és megrázó, annak ellenére, hogy a történelmi eseményeket híven követő írás vége nem váratlan fordulat.
Paul Ascher fregattkapitány
 Burkard von Müllenheim-Rechberg
sorhajóhadnagy
Láthatjuk a hajó születését, hosszas tesztelését, a próbautat és tiszavirág életét. Részt vehetünk a mindennapi életben, láthatjuk, hogyan telnek a napok egy ekkora csatahajón, megismerkedünk a tengerészek életével, átélhetjük velük, mennyire különleges és megtisztelő érzés volt a történelmi hajón ezekkel a mélyen tisztelt vezetőkkel szolgálni.
A technikai részletek, a rengeteg történelmi adat úgy van jelen a történetben, hogy nem válik unalmas töriórává, nem kell átugorjam ezeket a részeket. Része a mesének, hátteret és alapot ad neki.
Nem egyszer könnyeztem meg a történetet, megérintettek az emberi sorsok, a névtelenül a vízbe veszett kétezer.

Izolde Johannsen erőssége, hogy meg tudja mutatni, mennyire aprócska porszemek vagyunk mi emberek a történelemben, hogy milyen apróságokon múlik hogy egy háború kellős közepén egy csatahajón találjuk magunkat. Együtt tudunk érezni a szereplőivel, a kisemberekkel és a döntéseket a hátukon cipelő vezetőkkel. S bár tudjuk mi vár a végén, azért visszafojtott drukkolással, színtiszta izgulással tudjuk elolvasni a csatákat.
Köszönöm, hogy olvashattam.
10/10
Abszolút Favorit (AF)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése